Ha felállás után megszédül, elsötétül a látása vagy bizonytalanná válik, az egyik lehetséges ok az ortosztatikus vérnyomásesés. Ilyenkor a szervezet nem elég gyorsan alkalmazkodik a testhelyzet-változáshoz, átmenetileg csökkenhet az agy vérellátása. Nem minden szédülés ilyen eredetű, ezért a tünet mintázata és a fekvő–álló vérnyomásmérés fontos.

A lényeg röviden
- Jellemző, hogy a panasz ülésből vagy fekvésből felállva kezdődik, és leülve vagy lefeküdve javul.
- Oka lehet folyadékhiány, lázas betegség, vérszegénység, gyógyszerhatás, szívbetegség, diabétesz vagy az autonóm idegrendszer zavara.
- A diagnózist fekvő, majd álló helyzetben végzett vérnyomás- és pulzusmérés segíti.
- Gyakori vagy ájulással járó panasz esetén gyógyszeráttekintés és kivizsgálás szükséges.
- Mellkasi fájdalom, nehézlégzés, neurológiai tünet vagy súlyos sérüléssel járó ájulás sürgősségi ellátást igényel.
Mi történik felálláskor?
Felálláskor a vér egy része átmenetileg a lábak és a has ereiben gyűlik össze. Az egészséges keringés ezt az erek összehúzásával és a pulzus megfelelő változásával gyorsan ellensúlyozza. Ortosztatikus hipotóniánál ez az alkalmazkodás nem elég hatékony. Gyakran használt meghatározás a szisztolés vérnyomás legalább 20 Hgmm-es vagy a diasztolés legalább 10 Hgmm-es csökkenése a felállást követő három percen belül, de a tüneteket és a kiinduló értéket is értékelni kell.
Milyen tünetek jellemzők?
Szédülés, könnyűfejűség, homályos vagy elsötétülő látás, gyengeség, hányinger, bizonytalanság, szívdobogás, ájulásközeli érzés vagy ájulás jelentkezhet. A panasz rosszabb lehet reggel, melegben, hosszabb fekvés vagy állás után, nagy étkezést követően, alkoholfogyasztáskor, illetve hányással, hasmenéssel vagy lázzal járó betegség idején.
Mit tegyen, amikor megszédül?
Álljon meg, azonnal üljön vagy feküdjön le, és ha lehet, emelje meg a lábát. Ne induljon el, amíg a panasz teljesen nem szűnik. Felkeléskor haladjon szakaszosan: fekvésből üljön fel, várjon, mozgassa meg a bokáját és feszítse meg a lábizmait, majd kapaszkodva álljon fel. A megfelelő folyadékbevitel sokszor segít, de szívelégtelenség, vesebetegség vagy folyadékmegszorítás esetén előbb kérjen személyre szabott tanácsot.
Mit vizsgálhat az orvos?
Fontos a teljes gyógyszerlista, különösen a vérnyomáscsökkentők, vízhajtók, antidepresszánsok, nyugtatók és egyéb, keringést befolyásoló szerek áttekintése. Sor kerülhet fekvő–álló vérnyomásmérésre, EKG-ra, vérképre, vércukorra, elektrolitokra, vesefunkcióra és pajzsmirigyvizsgálatra. Egyes esetekben hosszabb ritmusmonitorozás vagy billenőasztal-vizsgálat szükséges.
Mit ne tegyen önállóan?
Ne hagyja el automatikusan a vérnyomáscsökkentőt, és ne emelje jelentősen a só- vagy folyadékbevitelt egyeztetés nélkül. A probléma megoldása lehet az adag, a bevételi időpont vagy a gyógyszerkombináció módosítása, de az is előfordulhat, hogy más alapbetegséget kell kezelni. A kompressziós harisnya vagy hasi kompresszió csak megfelelő kiválasztás mellett hasznos.
Mikor kérjen segítséget?
Kérjen vizsgálatot, ha a panasz visszatér, elesést okoz, ájulással jár, új gyógyszer után kezdődött, vagy pulzuseltérés, terhelési nehézség, vérzés, fogyás vagy neurológiai tünet társul hozzá. Mellkasi fájdalom, súlyos nehézlégzés, tartós zavartság, stroke-tünet vagy súlyos sérüléssel járó ájulás esetén Magyarországon hívja a 112-t.
Források
- Dr. Szaszkó – Schwindel beim Aufstehen: Orthostase einfach erklärt
- NHS – Low blood pressure
- Guy’s and St Thomas’ NHS – Postural hypotension
Frissítési dátum: 2026. november. Ez az oldal általános tájékoztatást ad, és nem helyettesíti az egyéni orvosi vizsgálatot.