Kategória: Szív, vérnyomás és vérzsírok
-
Alacsony vérnyomás: mikor ártalmatlan, és mikor kell kivizsgálni?
Az alacsony vérnyomás önmagában nem feltétlenül betegség. Sok egészséges embernek tartósan alacsonyabbak az értékei panasz nélkül. Akkor válik fontossá, ha új tünetekkel, ájulással, sérülésveszéllyel vagy egy másik betegség jelével társul. Nemcsak a számot, hanem a tünetet, a helyzetet és a változást kell értékelni. A lényeg röviden A 90/60 Hgmm alatti értéket gyakran alacsonynak nevezik, de…
-
Kávé és koleszterin: számít, hogyan készül?
A feketekávé gyakorlatilag nem tartalmaz koleszterint, mégis emelheti az LDL-koleszterin szintjét. A magyarázat nem elsősorban a koffein, hanem a kávé olajos összetevői – főként a cafestol és kisebb részben a kahweol. Hogy mennyi kerül ezekből a csészébe, nagyban függ az elkészítési módtól. A lényeg röviden A papírfilter a koleszterinszintet emelő kávéolajok jelentős részét visszatartja. A…
-
Lábdagadás: mikor lehet vénás probléma vagy trombózis?
A boka vagy a lábszár duzzanata gyakori panasz, és sokféle oka lehet. Hosszú állás, vénás elégtelenség vagy egy gyógyszer mellékhatása többnyire nem ugyanazt a sürgősséget jelenti, mint a hirtelen kialakuló, egyoldali, fájdalmas duzzanat. A legfontosabb első kérdés: az egyik vagy mindkét láb érintett, és milyen gyorsan alakult ki? A lényeg röviden A lassan kialakuló, kétoldali…
-
Szívelégtelenség: tünetek, kivizsgálás és otthoni megfigyelés
A szívelégtelenség nem azt jelenti, hogy a szív leállt. Azt jelenti, hogy a szív nem képes a szervezet igényeinek megfelelően pumpálni vagy befogadni a vért. A panaszok lassan is kialakulhatnak, ezért a fokozatos terhelhetőség-csökkenést, fulladást vagy bokadagadást könnyű az életkorral, a testsúllyal vagy az edzetlenséggel magyarázni. A diagnózishoz azonban célzott orvosi vizsgálat szükséges. A lényeg…
-
Szívdobogásérzés és szabálytalan pulzus: mikor kell kivizsgálás?
A szívdobogásérzés lehet gyors, erős, kihagyó, „bukfencező” vagy szabálytalan szívverés érzete. Gyakori és sokszor ártalmatlan jelenség, de ugyanaz a panasz ritmuszavar, pajzsmirigybetegség, vérszegénység vagy más kezelendő állapot jele is lehet. A tünet idején rögzített szívritmus sokkal többet mond, mint egy későbbi normális pulzus. A lényeg röviden Az alkalmi extraszisztolé gyakran ártalmatlan, de az új, gyakoribbá…
-
Szédülés felálláskor: mikor lehet ortosztatikus vérnyomásesés?
Ha felállás után megszédül, elsötétül a látása vagy bizonytalanná válik, az egyik lehetséges ok az ortosztatikus vérnyomásesés. Ilyenkor a szervezet nem elég gyorsan alkalmazkodik a testhelyzet-változáshoz, átmenetileg csökkenhet az agy vérellátása. Nem minden szédülés ilyen eredetű, ezért a tünet mintázata és a fekvő–álló vérnyomásmérés fontos. A lényeg röviden Jellemző, hogy a panasz ülésből vagy fekvésből…
-
Vérnyomáscsökkentők: hogyan működnek, és mire kell figyelni?
A vérnyomáscsökkentők hosszú távon mérséklik a stroke, a szívinfarktus, a szívelégtelenség, a vese- és érkárosodás kockázatát. Mivel a magas vérnyomás gyakran nem okoz panaszt, a kezelés hatását nem az alapján ítéljük meg, hogy „érez-e valamit”, hanem a helyesen mért értékek, a tolerálhatóság és az ellenőrző vizsgálatok alapján. A lényeg röviden Sok embernek két vagy több…
-
Pulzus és szívfrekvencia: mikor normális, és mikor kérjen segítséget?
A pulzus azt mutatja, hányszor ver a szív egy perc alatt, de a szám önmagában nem mondja meg, hogy a szívritmus egészséges-e. Számít, hogy nyugalomban vagy terhelés közben mérte, szabályos-e a ritmus, vannak-e tünetei, és milyen gyógyszereket szed. A lényeg röviden A legtöbb nyugalomban lévő felnőtt pulzusa 60–100/perc közötti, de az egyéni körülmények fontosak. Edzett…
-
Statinok: mikor lehet hasznuk, és mit kell ellenőrizni?
A statinok az LDL-koleszterin csökkentésére és a szívinfarktus, stroke, valamint más érelmeszesedéses események megelőzésére használt gyógyszerek. Nem pusztán egy laborértéket kezelnek: várható hasznukat az határozza meg, hogy mekkora az ember kiinduló szív-érrendszeri kockázata, mennyivel csökkenthető az LDL, és mennyi ideig tartható fenn a kezelés. A lényeg röviden Ismert érelmeszesedéses betegség után a statin rendszerint a…
-
Szív-érrendszeri kockázat: hogyan áll össze a teljes kép?
A szív-érrendszeri kockázat nem egyetlen laborérték és nem is egy diagnózis. Annak becslése, hogy egy adott időszakban mekkora eséllyel következhet be szívinfarktus, stroke vagy más keringési esemény. A becslés abban segít, hogy az életmódi és gyógyszeres megelőzés intenzitása arányban álljon a várható előnnyel. A lényeg röviden Az életkor, a vérnyomás, a koleszterin, a dohányzás, a…