A szívelégtelenség nem azt jelenti, hogy a szív leállt. Azt jelenti, hogy a szív nem képes a szervezet igényeinek megfelelően pumpálni vagy befogadni a vért. A panaszok lassan is kialakulhatnak, ezért a fokozatos terhelhetőség-csökkenést, fulladást vagy bokadagadást könnyű az életkorral, a testsúllyal vagy az edzetlenséggel magyarázni. A diagnózishoz azonban célzott orvosi vizsgálat szükséges.

A lényeg röviden
- Gyakori tünet a terhelésre vagy fekvő helyzetben jelentkező nehézlégzés, a fáradékonyság, a lábdagadás és a gyors testsúlynövekedés.
- A tünetek önmagukban nem bizonyítják a szívelégtelenséget: tüdőbetegség, vérszegénység, vese- vagy pajzsmirigybetegség és több más állapot is okozhat hasonló panaszt.
- A kivizsgálás része lehet az EKG, laborvizsgálat – gyakran BNP vagy NT-proBNP –, mellkasvizsgálat és szívultrahang.
- Ismert szívelégtelenségnél a testsúly, a duzzanat, a légszomj, a vérnyomás és a pulzus változása segíthet a romlás korai felismerésében.
- Nyugalmi fulladás, mellkasi fájdalom, ájulás, zavartság vagy rózsaszínes-habos köpet sürgős ellátást igényelhet.
Milyen tünetek vethetik fel?
Figyelmeztető jel lehet, ha a korábban könnyen végzett séta vagy lépcsőzés egyre több megállást igényel. A légszomj fekve rosszabbodhat, több párnára lehet szükség, vagy az érintett éjszaka fulladásra ébredhet. Megduzzadhat a boka, a lábszár vagy a has, szűkebbé válhat a cipő, gyorsan nőhet a testsúly. Előfordulhat tartós köhögés, szapora szívverés, gyengeség, étvágytalanság, szédülés vagy zavartság is.
Mi állhat a háttérben?
A szívelégtelenség hátterében gyakran koszorúér-betegség vagy korábbi szívinfarktus, magas vérnyomás, szívbillentyű-betegség, szívizombetegség vagy ritmuszavar áll. Kockázatot jelenthet a diabétesz, az elhízás, a vesebetegség, az alvási apnoe és a túlzott alkoholfogyasztás is. A szív pumpafunkciója lehet csökkent, de szívelégtelenség megtartott ejekciós frakció mellett is kialakulhat.
Hogyan történik a kivizsgálás?
Az orvos áttekinti a panaszok időbeli alakulását, a gyógyszereket és a korábbi betegségeket, majd megvizsgálja a szívet, a tüdőt, a keringést és az ödémát. Az EKG és a labor segíthet az ok és a társbetegségek feltárásában. A BNP vagy NT-proBNP érték támogatja annak megítélését, hogy indokolt-e a szívultrahang, de az eredményt életkor, vesefunkció, testsúly és más körülmények is befolyásolhatják. A szívultrahang megmutatja a szív szerkezetét, billentyűit és működését.
Mit érdemes otthon követni?
Ha a kezelőcsapat ezt javasolja, mérje a testsúlyát naponta, lehetőleg reggel, vizelés után, hasonló ruházatban és ugyanazon a mérlegen. Jegyezze fel a légszomj, a lábdagadás, az alvás, a terhelhetőség, a vérnyomás és a pulzus változását. Nem egyetlen mérés a döntő, hanem az új vagy gyors romlás. A személyes riasztási határokat a kezelőorvossal kell megbeszélni.
Ne emelje vagy csökkentse önállóan a vízhajtó vagy más szívgyógyszer adagját, hacsak erre nincs előre egyeztetett írásos terve. A folyadék- és sóbevitelre vonatkozó tanács is egyéni lehet.
Mikor kérjen mielőbbi segítséget?
Vegye fel a kapcsolatot az ellátócsapattal, ha néhány nap alatt romlik a terhelhetősége, erősödik a fulladás vagy a duzzanat, egyre nehezebben fekszik laposan, új éjszakai köhögés jelentkezik, illetve rövid idő alatt feltűnően nő a testsúlya. A pontos testsúlyhatár egyéni; a gyors változás fontosabb, mint egy általános szám.
Mikor sürgős?
Nyugalomban jelentkező súlyos légszomj, mellkasi fájdalom, ájulás, kékes ajak, új zavartság, rózsaszínes-habos köpet vagy gyors állapotromlás sürgősségi helyzet lehet. Ne vezessen saját maga; Magyarországon hívja a 112-t.
Források
- Dr. Szaszkó – Herzschwäche: Beschwerden, Ursachen und Warnzeichen
- NHS – Heart failure
- American Heart Association – Heart failure signs and symptoms
Frissítési dátum: 2026. november. Ez az oldal általános tájékoztatást ad, és nem helyettesíti az egyéni orvosi vizsgálatot.